Gördülő cipő

Körülbelül két évvel ezelőtt a fodrászomon láttam legelőször előben gördülő talpú cipőt, és úgy döntöttem újra meglátogatom egy rövid interjúra. Mint a legtöbb fodrász ő is keddtől szombatig dolgozik, egész nap áll, ezt naponta csak ebédkor vagy sürgős ügyek intézésekor szakítja meg. Mivel akkoriban körülbelül 100 méterre volt a helyi MBT Pont az üzletétől az ő választása egy MBT Kisumu White-ra esett.

Amikor először beszéltél nekem erről a szandálról szinte ódákat zengtél róla. Mi a helyzet most?

A szandál továbbra is nagyon jó szolgálatot tesz nekem, a fodrászüzletben csak ezt hordom. Néha ki szoktam menni benne az utcára, de csak a közeli Postáig. Emlékszel, amikor megvettem, rá egy hónappal elutaztunk Kínába, ahová szintén magammal vittem, de azóta nem járt külföldön a cipő. Szeretem! Kényelmes, jó benne állni. Régebben sok 8-10 ezer forintos papucsot elnyűttem egy-egy fél év alatt, de ez még mindig bírja nálam - ez is egy régebbi Koreában készült MBT, tehát ez várható is {a szerkesztő megjegyzése}.

Úgy látom tényleg megkímélt állapotban van a cipő. Találtál már benne valamilyen hibát? Mi az ami az elmúlt két évben nem tetszett a cipőben?

Itt az üzletben néha szinte bokáig ér a haj! :) Na jó, ez nem teljesen igaz, de a szandálomon is látszik, hogy a tépőzárhoz bizony csak úgy ragad a haj, amit nagyon nehéz kitisztítani. Az unokám legutóbb a porszívót ajánlotta, majd megpróbálom hátha könnyebb lesz úgy takarítani. Egyébként csak szappanos vízzel szoktam néha áttörölni, többet nem igényel a cipő. Ettől egy kicsit komolyabb hibája a lábbelinek az, hogy ha jól megnézem a belső talpat, nem látom, hogy lenne benne a lúdtalpbetét, illetve az elülső boltív alatt sincs, tudod, olyan kitüremkedés. Régebben voltak olyan drágább papucsaim, amin hogyha végigsimítottad a belső talpát kézzel, érezni lehetett az a gondos talpkiképzést. Ennél ilyet nem tapasztalok. Ennek ellenére nem vagyok lúdtalpas. Talán ez a gördülő talppal függ össze?

Erre sajnos én sem tudok válaszolni, de utána fogok nézni, és a blogon publikálom a választ. Milyen már pozitív tapasztalatod volt eddig a szandállal?

Úgy vettem észre, hogy néhány kilótól sikerült megszabadulnom amióta ebben dolgozom. Nem olyan drasztikus a változás, de a minap a tükör előtt meg is lepődtem, hogy milyen izmos a lában, holott ez rám korábban nem volt jellemző. Nem az a "kigyúrt" izmos, de látszik.

Köszönöm a válaszokat! Két év múlva újra megnézem, hogyan bírja a szandál a strapát:)

Manapság szinte minden Kínában, Taiwanon, vagy Thaiföldön készül. Van azonban egy termékkategória, melyet a magyarban egységesen a "kínai" jelzővel illetünk. Ezek általában minőségi és árfekvési szempontból is az alacsonyabb kategóriát képviselik. Az nem kérdés, hogy sajnos egyre többen csak ezeket a termékeket engedhetik meg maguknak, az viszont kérdés, hogy ár/érték arányban hogyan teljesítenek a "kínai" gördülő talpú cipők? Ma egy ilyen termék elégedett tulajdonosával beszélgettem. Róla annyit kell tudni, hogy több, mint 25 éves kórházi, asszisztensi tapasztalattal rendelkezik. Naponta rengeteget "talpal" és korábban 4 porckorong kiboltosulást (protrusio) állapítottak meg nála, melyekből egy sérvvé is alakult, ami miatt meg is műtőtték.

Amikor először láttam a szandált, feltűnt, hogy a sarka és az egész cipő kiképzése, formája nagyon hasonlít a RYN-re. A felső részének anyagán látszik, hogy nem igazi bőrből van, de ez egyáltalán nem zavaró. Csatok helyett tépőzárral van felszerelve, viszont a tépőzárak végén lévő műanyag díszítő elem még trendinek is mondható! A belső talp anyaga inkább az MBT szandálokon található anyagra hasonlít, mert a RYN szandálokon feltűnően jó minőségű nubuk bőrt használnak, míg az előbbi két márka esetében ez is inkább olyan műanyagosnak hat. Érdekes, de ennél és az MBT-nél a belső talp anyaga még szöszölődik is, vagyis valószínű, hogy mégis inkább valamilyen pamutszerű anyagot használnak.

Amikor a cipő talpát megvizsgálta, észrevettem, hogy az nincs egységesen használva. A gördülő talpnak az a lényege, hogy saroktól az lábujjakon át gördül a talp, viszont ezen a cipőtalpon látszik, hogy annak utolsó 2-3 cm-e teljesen tiszta. Azt nem tudom eldönteni, hogy vajon ez azért van, mert a hölgy tudatosan nem a sarkát teszi le először, vagy esetleg azért meg a sarok rész anyaga nem eléggé puha.

Tulajdonosa ennek ellenére nagyon meg van elégedve a szandállal és már több, mint fél éve minden nap használja munkahelyén. Utcára nem hordja, de nem is azért vette. Tervezi, hogy az őszi, hűvösebb napokra vásárol magának egy cipőt is, mert gerincproblémái a cipő használatával eltűntek. 

Ár/érték arányban egy meglepően jó modellel ismerkedhettünk meg. Én sajnos nem tudtam ezt a modellt kipróbálni, de ígérem, hogy egy későbbi bejegyzésben erről is írok. Kíváncsi vagyok például, hogy a talp kiképzése mennyire hasonlít egy márkás gördülő cipőre, mert ránézésre kísérteties a hasonlóság.

A kolléganőm esete hatására elkezdtem böngészni az Interneten és az alábbi megdöbbentő,  angol nyelvű írást találtam több fórumon az MBT-vel kapcsolatosan:

Last year our personal friend and inventor of the MBT, Karl Mueller, departed from his MBT kingdom in order to pursue other inventions and creations. At first we felt that this would not at all have an impact on the MBT product, which seemed to be at such a high quality and outstanding level. Nor did we feel it would impact the company's business units as Karl had partnered his brand with many excellent people worldwide.

On the business side we were wrong: immediately MBT's US subsidiary in Idaho (our direct business partner for the brand) was completely reorganized and new managers were hired, most of whom had made their previous careers in the low end and discount shoe businesses.

Their first move was to completely change the MBT product line: out with the old and in with the new. And as a consequence at the end of 2007 we ran an amazing sale on the dropped MBTs and we thank many of our customers for their enthusiastic participation and business in this sale of our existing inventory.

Even more significantly, on the product side we were unfortunately also wrong: having recommended, fitted and sold over 5,000 pairs of the entire MBT product line since 2004 from both our brick & mortar and our online virtual stores, it quickly became apparent to ourselves and to our customers that most of the MBTs produced after Karl's departure were not even close to what we had become accustom to...

In particular, starting in November 2007 we began receiving a plethora of complaints from customers that their MBTs were wearing out -- of the outsoles and collapsing Masai sensors -- already after only three weeks of usage (attached is a picture study of the outsole of the MBT Sport comparing the older and the newer product executions).

Since then we have also wear-tested many of the new Spring 2008 MBTs and, also unfortunately, the results have been extremely poor: POOR FIT, COLLAPSING MASAI SENSOR, PREMATURE & COMPLETE OUTSOLE WEAR, LACK OF STABILITY, EXTREMELY HEAVY... And as a result somewhat reluctantly, we have now decided to no longer sell the MBT in our store until (hopefully) the former quality of this once-great-product has one day been completely restored.

Just as we had been so enthusiastic in communicating and promoting the MBT brand when it was in its prime, we hope you understand our decision that we can not support any of our former efforts, convictions and recommendations based on the poor product quality issues present in almost all of the current MBT products. Quite frankly, there is no way we could recommend & sell the MBT in its current execution FOR OVER US$ 200!!! and expect our customers at all to continue to take our advice and recommendation seriously.

To conclude, it appears that even more significantly than driving the MBT creation and innovation, Karl Mueller, during his time at the company, was successful in maintaining the MBT shoe's high execution standard of quality production. With him no longer involved, we are convinced that the MBT is no longer what it once was... and that anyone who has been as involved with the MBT as closely, as thoroughly and as long as ourselves is similarly in complete agreement with our position.
 

Az MBT feltalálója egy Karl Müller nevű úriember, aki koreai tartózkodása során fedezte fel, hogy a rizsföldeken való séta nagyon jót tesz hátfájásának. Amikor visszautazott hazájába, Svájcba, elindította a legendás MBT márkát. 2007-ben aztán otthagyta az MBT-t és fiával egy új márkát a Joya-t és a gyermekeknek szánt Joyssy-t. Ezt követően az MBT olyan vezetők kezébe került, akik az olcsóbb cipők forgalmazásában voltak otthon, és az MBT gyártósorait is átteték Koreából Kínába illetve Thaiföldre, mellyel párhuzamosan az MBT-t minősége is jelentősen csökkent. Ezt követően soha nem látott számú szakadt pántokról, rövid időn belül tönkrement szenzorokról voltak hangosak az MBT Pontok. Sokan ekkor kezdtek alternatív márkák felé fordulni. 

Mint említettem, a kolléganőm esete az első ami megmutatta, hogy a Kínában gyártott MBT-k minősége kívánni valót hagy maga után. A korábban bemutatott MBT-k vagy még a 2007-es minőségváltás előtti időszakból származnak, vagy időzített bombának tekinthetőek. Az idő majd megadja erre a kérdésre is a választ. 

A RYN-t már a leggyorsabb mikroblogszolgáltatón a Twitteren is követheted. Tudd meg melyik amerikai sztár vásárolt magának RYN lábbelit, olvass érdekess cikkeket, teszteket vagyis maradj naprakész a RYN-nel! Itt a link:

http://twitter.com/RynShoes

Ezt a blogot azért kezdtem el, hogy bepillantást nyerjek illetve nyújtsak azókról akik gördülő talpú cipőt hordanak. Szerettem volna megtudni, hogy mik azok a fő egészségügyi problémák ami miatt valaki úgy dönt, hogy befektet egy ilyen cipőbe, továbbá az is érdekelt, hogy hogyan választanak a közel 15 féle márka közül az emberek. A blog természetesen arra jó is lesz majd, hogy kövessük azoknak a lábbeliknek a sorsát, amelyeket itt bemutatok interjúk formájában, így remélhetőleg ki fog majd derülni, hogy egy-egy márka mennyire megbízható és tartós. Remélem így segítséget nyújthatok olyanoknak akik szeretnének ilyen cipőt vagy szandált, de a bőség miatt nem merték egyik vagy másik márka mellett letenni a voksukat.

A címben szereplő kérdés pedig nem vicc! Bár a vizsgálati mintám ezidáig eléggé kicsi, de a megkérdezett alanyok közül többen mondták már nekem, hogy amióta gördülő cipőt hordanak (márkától függetlenül) nem szednek fájdalomcsillapítókat és izomlazítókat. Többen említették, hogy nem kell görnyedniük, ki tudnak egyenesedni, nem fáj a lábuk, nem viszeresedik a lábuk, és még folytathatnám. Emiatt megfogalmazódott bennem az, hogy ha egy olyan egyszerű és mindennapos használati eszköz, mint egy cipő, ilyen sokat tud segíteni korunk népbetegségein (például a hátfájás és egyéb ízületi betegségek), akkor nem érné e meg a TB-nek támogatni ezeket az eszközöket? Egy ilyen lábbeli beszerzése sok embernek a teljes vagy legalábbis a fél fizetését elviszi, amit bizony sokan meggondolnak manapság. Viszont, ha egy bizonyos százalékot az egészségbiztosító állna, többen szabadulhatnának meg fájdalmaiktól, ami miatt csökkenne a gyógyszerfogyasztás illetve az orvosi látogatások száma is.

Mint mondtam, egyelőre még kicsi a minta, ami alapján ezt a kérdést feltettem, de amint egyre több anyag gyűlik fel, vissza fogok még térni erre később. Addig is küldjétek a jobbnál jobb fotókat, történeteket.

A következő igaz történetet ma mesélte el nekem az egyik kolléganőm, akinek a nevét egyelőre nem szeretném megosztani veletek, de majd idővel megteszem.
Történt, hogy pontosan egy éve vásárolt magának egy fehér MBT Sepatu klumpát a Debrecen Plázában található MBT Pontban. 40,000 forintot fizetett a cipőért és két éves garanciával adták el neki ezt a klumpát:

Nem vette kedvezményesen, nem volt akciós, még egészségügyi pénztárat sem vett igénybe az összeg kifizetésnél, így gondolhatjátok, hogy nem kis nehézséget árán összegyűjtött pénzt hagyott a boltban aznap délután. Nagyon boldogan viselte új klumpáját a munkahelyén, rengeteg kollégával és pácienssel megosztotta örömét. Elmesélte nekik, hogy a cipő megszabadította a lábfájdalmaitól, és elmondta nekik, hogy olyan abban a cipőben dolgozni, mintha nem is dolgozna. Amikor úgy nézett ki, hogy ő a legjobb kétlábon járó MBT reklám, észrevette, hogy a cipőnek vannak hibái, holott ő csak és kizárólag kórházi körülmények között hordta. Elmondása szerint kétszer vitte ki a kórház területéről. Egyszer amikor az egyik gyermekéért kellett elszaladnia, de ekkor is kocsiban ült, a másik alkalommal pedig amikor úgy döntött, hogy visszaviszi a cipőt az MBT Pontba, ahol vette.

Sajnos nem fotózta le a cipőt, mert bízott benne, hogy a 40,000 kifizetett forint és az ígért 2 év garancia mellett gyorsan kicserélik a cipőt és az egész rémálmot gyorsan elfeljtheti. Sajnos nem így lett. Miután felfedezte, hogy a cipő külső- és belső varrásai, ragasztása elenged, és még a bőr(!) is kilyugad a kis- illetve nagy lábaujjánál, úgy döntött, hogy érvényesíti garanciajogát. Vissza is ment a már említett debreceni MBT Pontba, ahol adtak is neki egy csereszandált és megígérték, hogy haramosan
kijavítják a hibát. A cipőjét ekkor látta utoljára. A csereszandál pont olyan volt, mint ahogy a neve is mutatja, egy mások által is már szétnyűtt régi, koszos lábbeli, ami nem lopta be magát a szívébe. A régi klumpát viszont nem cserélték ki, sőt egy idő után még a csereszandált is visszakövetelte az MBT! Arra hivatkoznak, hogy ezt a modellt már nem gyártják, így nincs mire kicserélni a cipőt, a szandál csak addig maradhatott az ismerősömnél, amíg "javítás" alatt állt a régi cipője, talán majd három hónap múlva lesz megint ilyen szandál. Ez a történet több szempontból is aggályos:

• Egyrészt milyen az, hogy egy ennyire drága cipő már pár hónap múlva annyira tönkremegy, hogy javíthatatlan és maga az MBT is elismeri a csere szükségességét.
• Másrészt az ismerősöm most szenved, mert egy szimpla fatalpú klumpában kénytelen dolgozni, ami miatt kiújult lábfájdalma.
• Harmadrészt felajánlották ugyan, hogy levásárolhatja a cipő árát, de mi a garancia arra, hogy a második modell nem fog ilyen hamar tönkremenni? A kórházi szabályzat szerint klumpán kívül nem is viselhet mást például szandált, mert az a munkavédelmi előírásoknak nem felel meg, viszont mit válasszon, ha klumpa nincs?
• Az is érdekes, hogy bár számos MBT Pont van Magyarországon, még sem tudnak egyikből sem átkérni egy fehér, 38-as MBT klumpát, holott, ha az ember egy nagy ruházati márka boltjában szeretné ugyanezt, ott készséggel állnak a probléma megoldása elé. Jelzem, az MBT weboldalán még elérhető ez a modell.

Ha bárki tud segíteni az ismerősömnek, kérem jelezze felénk akár erre a bejegyzésre reagálva, akár emailben. És természetesen várjuk az MBT Hungary reakcióját is!
 

{Frissítés 2010.08.26}: A kolléganőm tegnap kapott egy telefonhívást a debreceni MBT Pontól, hogy fáradjon az üzletbe. Nem kérdezett semmit, tette amire kérték. A boltban szembesült azzal, hogy ugyanazt a koszos, agyonhasznált MBT szandált akarják újra egy hónapra rátukmálni, amit egyszer már kivitt a boltból. A cipőjéről azóta sincs hír, de legalább megtudta, hogy az MBT Sepatu egy olyan modell, melyet többé nem fog forgalmazni a cég, sőt azt is megtudta, hogy ezért is árulták egy-két kórházban szinte féláron. Persze a munkatársnőm teljes áron vette az MBT Pontban, de vigaszra eddig nem lelt. Ezt követően a fogyasztóvédőkhöz fordult, akik készséggel segítettek is volna, viszont a cipőt cég nevében vásárolta, így ez a történet a fogyasztóvédők hatáskörén kívül esik. Eddig így alakult a történet, de lesz még folytatása! 

Marcsi assisztensnőként dolgozik egy kórházban, ahol naponta nem csak sokat kell egyhelyben állnia, de sokat kell kórházon belül gyalogolnia is. Két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy leváltja régi Scholl papucsait és vesz magának egy gördülő talpú cipőt. Az ő választása erre az MBT Kisumu Blue-ra esett:

Miért éppen ezt a modellt választottad?

Két évvel ezelőtt még nem volt az MBT-n kívül más, így csak ennek a márkának a termékeiből válogathattam. Persze ma már tudom, hogy vannak egyéb gördülő cipő márkák. Korábban nagyon sok Scholl márkájú egészségügyi dolgozóknak tervezett papucsom volt, de azok idővel mind elkoptak, és nem voltak annyira kényelmesek. Ezt a modellt úgy sikerült megvásárolnom, hogy "kifutó szériás" volt, le volt értékelve, és így már nem jelentett olyan nagy érvágást a megvásárlása. 

Mi az amit leginkább szeretsz benne?

Én naponta több, mint nyolc órát hordom ezt a lábbelit, és nagyon sokat sétálok benne. Miután megvettem és elkezdtem használni, nem volt többé szükségem fájdalomcsillapítókra. Nekem gerincsérvem van és lumboischialgiám, aminek nagyon jót tett a szandál. A cipő minőségével is meg vagyok elégedve, mert két év alatt sem a varrások, sem a ragasztások nem engedtek el. Vettem hozzá talprugalmasság fokozó krémet a helyi MBT Pont-ban, de igazság szerint nem használom olyan gyakran, mint elő van írva, ennek ellenére a talp is tökéletes. 

 Mi az amin változtatnál a szandállal kapcsolatban? Van e olyan, ami nem tetszik?

Igazság szerint lehetne egy kicsit szebb is, ha már ennyire hasznos. Munkahelyen még el is megy ezt a design, de kiöltözni már nem lehet hozzá, mert egyszerűen nem egy alkalmi darab. 

Jó egészséget kívánok a cipőhöz, használd egészséggel!

Éva egy kiemelet kórház belgyógyászati osztályán dolgozik jelenleg 12 órás műszakban. Havonta 8-9 ügyeletet visz, amikor az egész házra, vagyis két emeletre, kell felügyelnie 24 órában. Tavaly novemberben ő is úgy döntött, hogy leszámol a régimódi papucsokkal és vásárol magának egy gördülő talpú cipőt. Az ő választása erre az MBT Changa modellre esett:

Miért épp ezt a márkát és ezt a modellt választottad?

Mielőtt úgy döntöttem, hogy veszek magamnak egy gördülő talpú cipőt én csak az MBT-t és a RYN-t ismertem, de utóbbit csak hallomásból. Munkatársaim között sokan viselnek MBT-t, és tőlük csupa jót hallottam erről a márkáról. Interneten nem volt időm utánaolvasni, inkább párommal együtt elsétáltunk a debreceni MBT Pontba, ahonnan mindketten egy-egy új lábbelivel tértünk haza. Azért ezt a modellt választottam, mert eleve úgy indultam, hogy olyat szeretnék, amit munkában tudok viselni, így a színvilág erősen korlátozott volt. Ez olyan világos is, de a bélés színe miatt mégis olyan kis csinos, szóval végül ő maradt. 

Mi az amit leginkább szeretsz a cipődben?

Az a legjobb benne, hogy amióta ezt viselem már nem strapás az egyhelyben állás. Amikor legelőször felvettem, azt éreztem, amit korábban csak nagyon ritkán vagy nagyon régen, vagyis azt, hogy ki tudok egyenesedni, és egyáltalán nem görnyedek. Munkába csak ezt hordom, utcára viszont nem, mert félek, hogy túl gyorsan elhasználódni. Nagy befektetés volt ez a cipő, szeretném olyan sokáig hordani, amíg lehet. 

Mi az ami esetleg nem tetszik, vagy amin változtatnál?

Lehet, hogy most nyáron van nagyon meleg, de nem bánnám, ha egy kicsit jobban szellőzne. A felső része bár nyitott, ezt néha mégis kevésnek érzem. A másik, hogy mindkét cipőn két-két csat van, ami reggel, amikor már eleve késésben vagyok, túl sok időt vesz el, és ilyenkor inkább csak úgy szaladok a reggeli megbeszélésrekre, hogy nem csatolom be:) 

Egy internetes fórumon azt olvastam, hogy azok akik MBT-ről RYN-re váltanak úgy érzik, hogy a RYN jobban megdolgoztatja a lábukat, és csak fokozatosan tudják lábukat hozzászoktatni, míg az MBT esetében ez nincs így. 

Őszintén szólva nem nagyon volt időm fokozatosan betörni a cipőt, hiszen már első nap is több, mint tíz órát volt rajtam. Ezt követően nem mondom, hogy friss és üde voltam, de elmúlt az a korábbi lábfájásom, ami úgy fájt, mint ahogy a visszerekkel küszködő betegeimnek szokták nekem panaszolni. Egyszer egy szilveszteri ügyelet kapcsán több, mint 26 órát volt rajtam a cipő egyhuzamba, és akkor nagyon be voltak dagadva a lábaim, de véleményem szerint bármilyen cipő lett volna aznap este és másnap rajtam, semmi nem akadályozta volna azt meg. 

Tervezel másik lábbelit venni? Esetleg egy szandált ezekre a meleg nyári napokra? 

Szeretnék egy nyitottabb modelt vásárolni, de egyelőre az anyagiak hátráltatnak ebben. Olvastam, hogy nagyon sok konkurens termék létezik, például itt van a RYN, a Scholl, a Joya, amelyek egy kicsit azért könnyebben megfizethetőek, szóval majd utánanézek és idővel biztosan fogok vásárolni egy másik cipőt. 

Viki, akivel nem olyan régen készítettem egy interjút, ma elpanaszolta nekem, hogy a RYN Tracker White lábbelijének speciális légkamrájának két része elvált egymástól. Azóta egy kicsit "cuppog" a szandál, és Viki tanácstalanul áll a dolog előtt.

A www.ryn.hu-n ez áll a speciális légkamrával kapcsolatban:

"A speciális sarokék, egy olyan ütközéscsillapító technológia, amely járáskor a sarokra érkezés pillanatában elnyeli a testet érő káros ütődéseket, így kíméli az izületeket a kopástól, túlterheléstől. "

Aki tanácsot tud adni Vikinek, kérem válaszoljon erre a bejegyzésre! 

{Frissítés 2010.08.26}: Viki visszavitte a szandálját abba a debreceni boltba, ahol vásárolta, majd tíz napra rá már mehetett is a javított lábbeliért.Tehát ez a történet jól ért véget. 

Az alábbi riportot egy kis borsodi falu háziorvosával készítettem. A doktornő hat héttel korábban jutott ehhez a RYN modellhez, és azóta nagy megelégedéssel hordja azt.

 Miért pont ezt a modellt választotta?

Sokat olvasgattam az Interneten a gördülő talpú cipőkről. A ryn.lap.hu-n olvasottak például nagyon meggyőzőek voltak számomra. Azért választottam ezt a modellt, mert munkakörömhöz ez illik a leginkább. Nyakunkon a nyári kánikula is, ilyenkor nem lenne jó egy zárt cipőben egész nap, és az alakja is nagyon elnyerte tetszésem. Kicsit olyan volt a dolog, hogy bementem a márkaboltba, a cipő rámmosolygott és én azt választottam. Ránézésre is látszik az igényes, tetszetős kivitele, ami kézben tartva illetve viselve még inkább nyílvánvalóvá vált.

Mi az ami leginkább tetszik ebben a modellben?

Az, hogy tudok benne úgy járni, hogy nem fáj a derekam. Végre ki tudom magam húzni és nem görnyedek. Az eddigi klumpáimmal, papucsaimmal ezt az érzést össze sem lehet hasonlítani.

Mi az ami esetleg nem tetszik a cipőben?

Nem tudnék ilyet mondani. Én tudok benne gyalodolni, vezetni, egyszóval egész nap hordom.

Milyen volt az első pár nap a cipőben?

Az első pár napon bevallom, hogy az ajánlottól többet viseltem, és eléggé erős izomlázat éreztem a lábaimban, de ez másnap reggelre elmúlt. Ez figyelmeztetett arra, hogy ajánlatos csak fokozatosan terhelni az izületeimet és az izmaimat a lábbelivel.

Kinek ajánlaná praxisában a gördülő talpú cipők viselését? Egyáltalán ajánlotta már valakinek?

Sok betegem kérdezte tőlem, hogy milyen márka ez, és, hogy nekem milyen benne járni. Ilyenkor mindig sokat mesélek nekik arról, hogy nekem milyen kellemes érzés ennek a cipőnek a viselése, és sok embernek ajánlottam is már. Sajnos itt a közelben nincs RYN márkabolt, de el szoktam nekik mondani, hogy hol találják a legközelebbi boltot. Visszatérve első kérdésére, én az összes derékfájós illetve térd- és csípőkopásos betegemnek ajánlom ezt a technológiát. Alapvetően ezeknél a betegeknél az izom- és csontrendszer fiziológiás egyensúlyi állapota megbomlott, amit a beteg fájdalomként és mozgáskorlátozottságként él meg. Véleményem szerint ha egy ilyen páciens egy gördülő talpú cipőt visel rendszeresen, akkor nemcsak a panaszok enyhülnek, de a betegság progressziója is lassulni fog, vagyis csak később lesz esetleg szükség térd- illetve csípőprotézisre. A másik oldalon viszont azt látom, hogy a már műtött betegeknek is hasznuk válhat ebből, mert a protézisek hasznos időtartamát is megnyújthatja ez a technológia és így később lesz csak szükség azok cseréjére. A fájdalomcsillapítók és az izomlazítók csak a tünetelet enyhítik a mozgásszervi panaszokkal küszködőknél, de egy gördülő cipő akár oki terápia is lehet. Ezt esetleg érdemes lenne nagyobb randomizált klinikai vizsgálatokban is lemérni.

Köszönöm válaszait és jó egészséget kívánok a cipőhöz!