Egy újabb érdekes cikk került a kezembe, mely az eredeti, magasabb talpú MBT hatásait vizsgálta: 

Kanadai kutatók nyolc egészséges emberen (5 férfi, 3 nő; átlag életkor: 28,0 év, átlag testsúly: 70,1kg, átlagos testmagasság: 169,5cm) vizsgálták az MBT illetve egy átlagos sportcipő, az Adidas SuperNova, cipők hatásait. A tesztalanyok korábban soha nem viseltek instabil lábbelit, és a vizsgálatot megelőző legalább 6 hónapban nem volt alsó végtagi fájdalmuk vagy sérülésük. 

Célkitűzéseik a következők voltak:

1.  A két cipő stabilitási különbségeinek vizsgálata, úgy, hogy nyugalomban, egyhelyben állás közben rögzítik a súlypont változásait.
2.  A két cipőben történő állás illetve járás közben megváltozó izomaktivitás vizsgálata elektromyográfiás (EMG) műszerrel. 
3. A boka-, a térd-, és a csípő izületekben járás közben fellépő terhelés mértékének számszerűsítése. 
4. A két cipőben történő járásminták különbségeinek elemzése. 

A következő hipotéziseket vizsgálták:

1. H1: MBT-t viselve, nyugalomban, egyhelyben állás közben a súlypont kitérése előre-hátra, illetve jobb-balra irányokban nagyobb mértékű, mint az Adidas sportcipőben. 
2. H2: Az MBT cipőben való járás közben a bokaizület mozgásmintája megváltozik, de a térd illetve a csípőjé nem. 
3. H3: Séta közben a bokaizületben fellépő erők mértéke a stabil cipőhöz képest eltérő. 
4. H4: Séta közben a térd- és csípőizületekben fellépő erők mértéke a stabil cipőhöz képest nem tér el.
5. H5: MBT-t viselve, nyugalomban, egyhelyben állás közben az EMG-n regisztrált izmoaktivitás magasabb a kontroll csoporthoz képest. 
6. H6: Séta közben a izomaktivitás mértéke a két cipő esetében nem tér el számottevően. 

A vizsgálatban használt MBT (súlya: 650 gramm):

  A vizsgálatban használt Adidas Supernova, a stabil cipők nagykövete (súlya: 358g):  

Azt érdekesnek találtam, hogy a tesztalanyokat, akik korábban soha nem viseltek gördülőtalpú cipőt, arra buzdították, hogy a lehető legtöbbet viseljék új MBT lábbelijüket. Mind nagyon becsületesen be is tartotta az utasítást, így átlagosan 9,5 órát (SD=2,1 óra) viselték egy nap két héten keresztül.  

Eredmények:

Súlypontkitérés jobb-bal irányba MBT-ben 11,91mm (SD=5,39mm), illetve Adidasban 5,82mm (SD=2,39mm). Súlypontkitérés előre-hátra irányba MBT-ben 27,25mm (SD=9,13mm), illetve Adidasban 17,88mm (SD=5,82mm). 

(Bal oldalt az MBT viseléskor létrejött súlypontingadozást láthatjuk, jobb oldalon ugyanezt a stabil lábbeliben)

Az EMG regisztrátum szerint MBT viselésekor több alsó végtagi izom fokozottabban dolgozott. A m. tibialis ant. 70%-kal (szignifikáns változás), a m. gastrocnemius 38%-kal (nem szignifikáns), a vastus medialis 37%-kal (nem szignifikáns), a m. biceps femoris 11%-kal (nem szignifikáns), és a m. gluteus medius 38%-kal (nem szignifikáns) fokozotabb izomaktivitást mutatott a kontroll cipő viseléséhez képest. Az átlagos izomaktivitás növekedés 38%-os volt, mely a statisztikai értelmezés szerint nem volt szignifikáns változás.

A bejegyzésnek nem célja a statisztikai alapok ismertetése, itt mégis kitérek erre röviden. A statisztikában a szignifikáns nem egyenértékű a szó hétköznapi jelentésével (fontos, jelentékeny), hanem azt jelenti, hogy a megfigyelt változás milyen valószínűséggel következhetett be pusztán a véletlennek betudva, vagy épp ellenkezőleg, egy vizsgált hatás következményeként. Jelen esetben a m. tibialis anterior 70%-os aktivitás növekedése nem következhetett be a puszta véletlennek köszönhetően, hanem az MBT ténylegesen jobban megdolgoztatja ezt az izmot. A többi izom aktivitásnövekedése viszont nem olyan nagy mértékű, hogy ugyanezt a kijelentést tegyük. Több adat gyűjtésével, vagyis több tesztalany bevonásával, pontosabb eredményekhez juthatnánk, hiszen itt csak 8 ember vontak be a vizsgálatba. Lehet, hogy ha 800 embert vizsgálnak, akkor a többi izom aktivitásnövekedését is rá tudjuk bizonyítani az MBT-re, de ez a minta nem szolgáltat elég alapot erre.  

A járásminta vizsgálatakor megállapították, hogy MBT-ben a bokaizület dorzálflektáltsága (az az állapot, amikor a lábfejemet a lábszáramhoz közelítem, tehát járás közben az a mozgás, amivel a bokámat az útra helyezem) fokozottabb mértékű volt, mint a stabil cipőben.

A hipotézisek közül a következők igazolódtak:

H1: az MBT valóban instabilabb lábbeli, mint az Adidas, és mint olyan valószínű, hogy a különféle egyensúly-, izomerősítő-, és stabilitási tréningek hatékony eszköze lehet. 

H2: Felépítéséből adódóan, az MBT lépéskor arra kényszeríti a lábat, hogy az inkább a középső részen érintkezzen először a talajjal, és így a két cipőben történő járás mintázata eltért egymástól. 

H3: Séta közben a bokaizületben fellépő erők mértéke a stabil cipőhöz képest nem voltak eltérőek. 

H4: Séta közben a térd- és csípőizületekben fellépő erők mértéke a stabil cipőhöz képest nem tért el.

H5: Mint láthattuk, csak az egyik izom esetében találtak meggyőző különbséget a két cipő között. 

H6: Séta közben a izomaktivitás mértéke a két cipő esetében nem tért el számottevően. 

Sajnálatos, hogy ez a vizsgálat csak ilyen kevés tesztalannyal dolgozott, és hogy csak egyszer - két hét MBT viselés után - vizsgálták az említett paramétereket. A szerzők jelen esetben is csak bizonytalan megállapításokra jutottak, vagyis, hogy talán hasznos lehet az MBT viselése bizonyos koordinációs- és egynesúly tréningek esetében, de további vizsgálatok szükségesek. Remélem,a következő cikk sokkal meggyőzőbb adatokkal és szolid kijelentésekkel lesz tele.