Aki régóta olvassa ezt a blogot, biztosan emlékszik még a "talptörős Softy" esetével. Röviden az történt, hogy Katika szandálja az elülső boltozat alatt, mindkét oldalon szabály szerűen kettétört. Most a Softy gyártójának új termékét, a hasonkinézetű Enquist szandálját fogja boldog tulajdonosa tesztelni, és ígérete szerint rendszeresen beszámol majd nekünk a szandál állapotáról. A szandálról a tesztet megelőző nulladik napon készítettem pár fotót, amit szeretnék itt bemutatni nektek.

 (A Softy hibáiból tanulva, vajon a csúcsra jut az Enquist?)

(A drágább gördülőcipőkre jellemző részletgazdagság jellemzi az új Enquist szandált.)

(A cipő felsőrésze kellemesen puha bőr.)

(A címke is jó minőségű alapanyagokról árulkodik.)

(Ennek a szandálnak nagyon diszkrét sarka és talpa van.)

(A szandál talpíve inkább hasonlít egy hétköznapi cipőére, mint egy klasszikus gördülőcipőre, de a gyártónak pont ez volt a célja. Állításuk szerint így ebben a szandálban nem kell újra megtanulnunk járni, hanem maga a speciális talp az, ami helyreigazítja az esetlegesen elégtelen járásunkat.)

(A külső talprész rugalmas, engedi, hogy testsúlyunkat odahelyezzük, ahogy azt az anatómiai helyzet megköveteli.)

(Ellenben a szandál belső része egy keményebb anyagból készült, ami a lúdtalp és a bokasüllyedés kialakulását hivatott megakadályozni.)

(Ezen a képen a talp egy nagyon érdekes tulajdonságát szeretném bemutatni. Gyakran fordul elő, hogy lépcsőzéskor az ember rálép a lépcsőfok éles szélére, ami egy cipőtalp számára akár végzetes is lehet. Az Enquist úgy alkotta meg a talprészt modelljein, hogy ilyen esetben a talp mintegy ráhajlik önmagára és megvédi a talp lelkét - a puhább részeket - a sérüléstől.

(Az Enquist még egy érdekes dolgot állít, vagyis, hogy az MBT szivacsszenzorával ellentétben az Enquist talpak hidrofóbok, azaz taszítják a vizet. A talp így sokkal ellenállóbb, és hosszabb életű lesz.)

A szandál sorsáról folyamatosan tájékoztatom majd a blog olvasóit.