Biztosan nagyon sokan hallottak már a placebókról, melyek többnyire olyan tabletták, melyek semmilyen hatóanyagot nem tartalmaznak. Nemrég a Wired Magazine egyik érdekes cikkére bukkantam, és gondoltam, megosztom az olvasókkal, mert egyre több tudományos cikket szeretném ezeken az oldalakon bemutatni, és ezek értelmezéséhez elengedhetetlen a placebó hatás vagy újabb nevén, placebó reakció megismerése.
A placebó gyökerei egészen a II. Világháborúig nyúlnak vissza. Történt ekkor, hogy Henry Beecher mellett dolgozó egyik nővérke az ellátandó betegnek azt mondta, hogy morfiumot ad, holott csupán fiziológiás sót adott be neki. Erre a megcsappant készletek késztették a nővért, aki ekkor még nem is tudta, hogy milyen óriási felfedezést tesz, hiszen a "terápia" hatékonynak bizonyult. A katona fájdalmai elmúltak, a fenyegető sokkos állapot kialakulását megfékezték.
Beecher ezt követően visszatért Amerikába, ahol azt javasolta, hogy a gyógyszerkísérletekben hasonlítsák össze a potenciális gyógyszerjelölteket placebókkal. HÍres 1955-ös cikkében (The Powelful Placebo) leírja, hogy számtalan gyógyszerkísérlet bukott meg amiatt, hogy a placebó hatékonyabbnak bizonyult, mint a hatóanyagot tartalmazó pirula. Azt is bebizonyította, hogy a placebó hatása a hatékonyt szert kapó csoporton belül is érvényesül, vagyis maga a tabletta bevétele bír valamilyen gyógyító hatással. 1962-ben az FDA (az amerikai OGYI) előírta, hogy egy-egy új molekulát randomizált kettős vak próbákkal teszteljenek placebó ellenében.
Ma már azt is tudjuk, hogy a placebó hatás mögött testünk saját endogén opiáttermelése (fájdalomcsillapító-, szívritmuscsökkentő-, légzésszámcsökkentő hatások), dopamintermelése (Parkinsonos beteget tüneteit javíthatja), illetve egyéb olyan folyamatok állnak, melyek befolyásolják a hangulatunkat, javítják emlékezőképességünket, enyhítik a bélpanaszokat, segítenek az álmatlanságban szenvedőknek, vagy éppen csökkentik a stresszhormonok (kortizol) termelését.
Egy másik kutató, Benedetti, azt találta, hogy csökkent agyi funkciójú betegek (Alzheimeres betegek súlyosabb csoportja) akiknél az endogén opiát rendszer és az agy akaratlagos központja közötti összeköttetés sérült, több fájdalomcsillapítót igényeltek. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy azok akik nem reméltek semmilyen hatást a kezeléstől, mert nem tudták annak jelentőségét felfogni, azoknál az nem is működött olyan hatékonyan.
Ma egyre inkább placebó reakcióról és nem placebó hatásról szoktunk beszélni, hiszen valójában e mögött testünk saját reakciói állnak. Van ellen placebó válasz is, ez a nocebo. Bizonyos prosztatatúltengés elleni gyógyszerek mellékhatásként impotenciát is okoznak. Ha az ilyen szerekkel kezelt betegekben nyomatékosítjuk ezt a kellemetlen mellékhatást, akkor kétszer valószínűbb, hogy impotenciát tapasztalnak ezek a betegek a gyógyszer mellékhatásaként.
További érdekesség, hogy a placebó tabletta mennyisége, színe, formája is hatással van az emberekre:
- napi négy tabletta placebó hatásosabb, mint annál kevesebb placebó tabletta.
- márkák vagy márkára emlékeztető rövidítések szintén növelik a "terápia" hatásosságát
- a zölt színű tabletták a legjobb nyugtatók
- a fehér tabletták - főleg, ha "savlekötő" (antacidum) felirattal vannak ellátva - a legjobbak a gyomorpanaszokra, akár gyomorfekélyre is
- a piros tablettáktól éberebbnek, élénkebbnek érzik magukat az emberek
- a sárga tabletták a legjobb antidepresszánsok
Miért lehet ez érdekes a gördülőcipők vonatkozásában? Korábban bemutattam egy hölgyet, aki azt állította, hogy miután elkezdte használni kínai gördülőcipőjét, derékpanaszai jelentősen enyhültek, sőt a fájdalomcsillapítók használatát is befejezte. Másrészt az eddig bemutatott és később bemutatásra kerülő kutatásokból sem szűrhetjük ki teljes mértékben a placebó reakciót. Vajon egy új, drága gördülőcipő hatásából mennyi a placebó reakció? Remélem, egyszer ezt is megtudjuk. Addig is íme, néhány érdekes kép a cikkből:
Utolsó kommentek